A miniszterek december 10-12-i, brüsszeli találkozójuk alkalmával az agrárpiacok helyzetét, a 2024-es tengeri halászati lehetőségeket vitattak meg, valamint számos jogszabályjavaslat kapcsán folytattak eszmecserét.
Az Európai Bizottság az ukrán gazdaság támogatása érdekében kiemelte a Szolidaritási Folyosók megerősítésének a fontosságát. A határmenti tagállamok véleménye szerint továbbra is jelentős a nyomás az agrárpiacaikon, elsősorban az alacsony felvásárlási árak miatt. Először fordult elő, hogy a határtól jóval távolabb lévő tagállamok is hasonló negatív hatásokról számoltak be. Nagy István miniszter elsősorban a Szolidaritási Folyosók működésének javítását és eredeti céljának helyreállítását hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeknek vissza kell térniük hagyományos exportpiacaikhoz és el kell jutniuk a rászoruló harmadik országokba. Nyomatékosan kérte a Bizottságot, hogy az érintett tagállamok bevonásával dolgozzon ki olyan intézkedéséket, amelyek hosszú távon képesek úgy megoldani a kialakult helyzetet, hogy az nem csak Ukrajna, hanem a határmenti tagállamok gazdálkodóinak érdekeit is szem előtt tartja.
A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletjavaslat kapcsán Nagy István hangsúlyozta, hogy olyan szabályozást lehet csak elfogadni, amely a mezőgazdasági termelés és az élelmezésbiztonság veszélyeztetése nélkül járul hozzá a környezetvédelmi és klímacélokhoz. Kiemelte, hogy a jelenleg hatályos irányelv alkalmazása is jelentős növényvédőszerhasználat csökkenést eredményezett, amely az új KAP végrehajtásával várhatóan tovább folytatódik majd.
Az új génkezelési technikákkal előállított növényekre, valamint az azokból származó élelmiszerekre és takarmányokra a miniszterek általánosságban potenciális lehetőségként tekintettek az Európai Zöld Megállapodásban megfogalmazott célok elérése kapcsán. Többségük azonban, ahogy Nagy István miniszter is, azok alkalmazása kapcsán óvatosságra intett. Nagy István szuverenitási kérdésnek nevezte, hogy mi magunk dönthessük el, hogy milyen technológiával előállított növényeket akarunk termeszteni a területünkön. Magyarország emiatt üdvözölte az „opt out” lehetőségének biztosítását az NGT2 kategóriába tartozó növények esetében, ugyanakkor az egészség és a környezet védelme érdekében további tárgyalásokat tartott szükségesnek a tanácsi álláspont kialakításához.
Nagy István miniszter kiemelte a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó rendelet jelentőségét. Emlékeztetett, hogy Magyarországon a vetőmagtermesztésnek, a szaporítóanyag-előállításnak és a fajtanemesítésnek évszázados hagyományai vannak. Hozzátette, hogy a mezőgazdaságban használt növények kulcsfontosságú genetikai erőforrások, amelyek az élelmiszertermelés alapját jelentik. Hangsúlyozta, hogy olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja a már meglévő nemzeti sajátosságok megtartását, és amely nem növeli indokolatlanul a vállalkozások és a hatóságok adminisztratív terheit.
Az agrárminiszterek megvitatták a különböző reggeli termékek szabályozását célzó irányelvjavaslatot, melynek keretében egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézkeverékek kiszerelésein kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát. E módosítást Nagy István miniszter 2019 óta több alkalommal szorgalmazta.
