6 Dec

Az egységes piac kiépítésének céljával ellentétes és az uniós versenyképességét is veszélyeztető, egyértelműen egyes tagállamok érdekeinek megfelelő javaslatot fogadtak el a miniszterek Brüsszelben a közúti fuvarozás területén. 


A közlekedési miniszterek ülése 2018. december 3-án, Brüsszelben elfogadta a Tanács álláspontját az első Mobilitási Csomagról. Az ülésen tárgyalt jogszabály-javaslat egyértelműen kedvezőtlen volt a közép-kelet-európai és nem központi elhelyezkedésű tagállamok számára, de a vita eredményeként kialakult szabályozás-tervezet még ehhez képest is visszalépést jelent a magyar fuvarozók és ennek megfelelően hazánk számára a kiemelt politikai kérdések tekintetében.

Magyarország a hasonlóan gondolkodó országokkal együtt végig a csomag javításán dolgozott, ennek eredményeként a tranzit és a kétoldalú fuvarok kiküldetési irányelv alóli mentesítése mellett az utóbbi definíciója egyértelműbb és a két ország közötti műveletek valódi körét fedi le. Kikerült a szövegből a járművek kötelező hazatérésére vonatkozó előírás, továbbá a járművezetők rugalmasabban oszthatják be a pihenőidejüket is. Azonban a nagyobb tagállamok ellenállása miatt nem fogadták el javaslatainkat a kiküldetési szabályok alól kivételt képező műveletek körének további bővítése, illetve a sofőrök heti rendszeres pihenőidejének kabinban töltését illetően.

A fuvarozási gyakorlatot és a szakmai szempontokat figyelmen kívüli hagyó szabályozási javaslat vitája során magyar részről elhangzott, hogy a szociális megfontolások és a nemzetközi fuvarozás hatékony működésének biztosítása párhuzamosan kell, hogy megvalósuljon.Az elfogadott álláspont nemcsak az ágazat számára járhat súlyos következményekkel, de mind az Európai Unió gazdasági versenyképessége szempontjából, mind az alapszabadságok - köztük kiemelten a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása miatt is aggályos -, ráadásul teljesen szemben áll az uniós egységes piac kiteljesítésének céljával és a versenyképességért felelős miniszterek által múlt héten is megerősített szempontokkal. A közúti közlekedési szektor vállalkozásait sújtó többletkiadások és aránytalan adminisztratív terhek végső soron a fogyasztókra háruló költségnövekedéshez vezethetnek.

A végső kompromisszumos szöveget végül Bulgária, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Magyarország, azaz 8+1 ország ellenezte Románia tartózkodásával együtt, ennek ellenére az minősített többséggel  mégis elfogadásra került. Legsúlyosabb aggályainkat felsorakoztatva hazánk nyilatkozatot is csatolt a tervezet elfogadásához. A most elfogadott tanácsi álláspontot követően a jogszabálytervezet végső szövege az Európai Parlamenttel lezajló tárgyalások eredményeképp fog kialakulni, várhatóan Románia elnöksége alatt.

A második mobilitási csomag részeként a Tanács általános megközelítést hagyott jóvá a kombinált árufuvarozásról, amely az egyetlen uniós jogi eszköz, amely közvetlen ösztönzőket biztosít a modális váltásra. A Tanács általános megközelítése szerint a közúti szakaszra vonatkozó új szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a kabotázsra bizonyos korlátokat határozzanak meg, ideértve a területükön való folyamatos jelenlétre vonatkozó legfeljebb ötnapos határidőt, annak érdekében, hogy elkerüljék a kabotázsra vonatkozó szabályokkal való visszaéléseket.

A Tanács részleges - mert nem tartalmazza a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások részét képező pénzügyi és horizontális kérdéseket - általános megközelítést hagyott jóvá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről (CEF), a kulcsfontosságú közlekedési, energia és digitális projektek finanszírozására 2020 után.

A CEF-javaslat célja a transzeurópai hálózatok fejlesztése, korszerűsítése és kiegészítése a közlekedés, az energia és a távközlés területén. A közlekedés területén elsőbbséget élveznek a határokon átnyúló, illetve a hiányzó kapcsolatok. Emellett a katonai mobilitás fejlesztésére a polgári-katonai kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is külön pénzeszközöket határoz meg.