A kormány a speciális magyar szempontok érvényesítését fogja követelni továbbra is az izraeli helyzet kapcsán minden nemzetközi fórumon, ugyanis elsődleges fontosságú a magyar állampolgárságú túszok kiszabadítása és a Gázai övezetben tartózkodók kimenekítése - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a tagországok álláspontja pár alapvető pontot leszámítva meglehetősen eltérő az izraeli helyzettel kapcsolatosan, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, s főleg nem szabad relativizálni azt, hogy hogyan és miért kezdődött a fegyveres konfliktus."Tehát történt itt egy brutális terrortámadás, rakéták ezreivel támadta meg egy terrorszervezet Izraelt, és okozta sok ezer ártatlan ember halálát, illetve sebesülését. Ami most zajlik, az terrorellenes művelet, az harc a terrorizmus ellen" - jelentette ki. Majd rámutatott, hogy a katonai műveletek sikere nem pusztán Izraelnek, hanem az egész világnak az érdeke.
Aláhúzta, hogy a kormány minden nemzetközi fórumon követelni fogja a speciális magyar szempontok érvényesítését. Az egyik ilyen, hogy továbbra is van hét olyan, magyar állampolgárságú személy a Gázai övezetben, aki biztonsági okokból nem tudja elhagyni a területet.
"Velük a kapcsolattartás folyamatos. Sajnos néhány nappal ezelőtt a tartózkodási helyüket találat érte. Többen könnyebb sérülést szenvedtek, többüknek kórházi ellátásra volt szükségük. Mára mindannyian elhagyhatták a kórházat, és szervezik jelenleg azt, hogy valahogyan eljuthassanak a rafahi határátkelési pontra" - mondta. Illetve arra is kitért, hogy az izraeli és az egyiptomi külügyminiszterrel is megállapodott abban, hogy ha ez sikerül, akkor a hét érintett és két palesztin állampolgárságú családtagjuk elhagyhatja az enklávét.
"Amikor a közel-keleti konfliktusról, a terrorellenes küzdelem aspektusairól beszélünk, mi, magyarok csak olyan megoldást tudunk támogatni, amelynek része az, hogy mindazok a kettős állampolgárok és családtagjaik, akik szeretnék elhagyni a Gázai övezetet, elhagyhassák a Gázai övezetet" - szögezte le.
Szijjártó Péter kulcsfontosságú szempontnak minősítette azt is, hogy a Hamász öt magyar állampolgárt is túszul ejtett. Ennek kapcsán köszönetét fejezte ki Katarnak, amiért közvetítőként lép fel az elhurcolt emberek minél előbbi kiszabadítása érdekében.
"Nyilvánvaló, hogy így mi csak olyan határozatokat, megoldási javaslatokat tudunk támogatni bármely nemzetközi szervezetben, amely felszólítja a Hamászt a túszok feltétel nélküli, azonnali elengedésére. Nem tudunk támogatni olyan határozatot, megoldási javaslatot, amelyben ez nincs benne" - közölte.
Ezt követően arról számolt be, hogy a nemzetközi közösségnek rendkívül lényeges feladata a konfliktus eszkalációjának megelőzése, mivel egy államközi háború következményei teljesen megjósolhatatlanok lennének a Közel-Keleten.
"Azt hiszem, senki nem akar most ilyen helyzetet, főleg úgy, hogy közben a világon egyre több helyen ütik fel a fejüket biztonsági kihívások, és minél több van belőlük, annál nagyobb a veszélye annak, hogy adott esetben egy harmadik világháború közvetlen közelébe is eljuthat a világ" - figyelmeztetett.
A miniszter végül érintette Egyiptom támogatásának fontosságát is, rámutatva, hogy az észak-afrikai ország stabilitásának megingása drámai hatással lenne az európai biztonsági helyzetre is, ugyanis Kairó nagy szerepet vállal az illegális migrációs áradatok féken tartásában. "Ha Egyiptom elveszíti a stabilitását, és nem tudja továbbra is ezt a védőbástya szerepet betölteni, akkor olyan migrációs nyomással, s így olyan biztonsági kihívással szembesülhet a kontinens, aminek a megfelelő kezelésére jelenleg kevésbé látom alkalmasnak az Európai Uniót" - mondta. És ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Magyarország ezért is támogatja 40 millió forint értékben a Gázából Egyiptomba érkező emberek egészségügyi ellátását.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács szünetében tartott sajtóértekezletén közölte, hogy ukrán kollégája is bejelentkezett az ülésen videokapcsolaton keresztül, hogy újabb támogatást kérjen a harchoz.
Ennek kapcsán szavai szerint a magyar álláspont az, hogy végre itt lenne az ideje annak, hogy az Európai Unió egyfajta stratégiai szembenézést tartson."Nézzünk szembe azzal, értékeljük, hogy az eddig Ukrajna kapcsán meghozott politikai döntések milyen eredményekkel jártak, milyen mértékben teljesítették a hozzájuk csatolt célkitűzéseket, milyen hatásai vannak ezeknek az intézkedéseknek az Európai Unióra, az egyes tagországokra, a külkapcsolatainkra, Oroszországra, Ukrajnára" - sorolta.
"Ha megvizsgálnánk, mire ment el az eddigi hatalmas, több mint 80 milliárd eurós pénzügyi támogatás (.), akkor bizony azt látnánk, hogy az ezen döntésekhez társított célkitűzéseknek nagyon-nagyon kicsi hányadáról mondhatjuk azt, hogy valamilyen módon sikerül őket teljesíteni" - mondta.
"A helyzet az, hogy a szankciókkal az európai gazdaság minimum lábon lövése történt (.) Az is világossá vált, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak és pusztítás. És világos, hogy az ukrán ellenoffenzíva áttörő sikeréhez fűzött remények ma már az illúzió kategóriájába tartoznak" - vélekedett.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az EU a héten előterjeszti a tizenkettedik szankciós csomagjáról szóló javaslatot is. "Én azt gondolom, teljesen jogos az a kérdés, hogy hogyan folytathatunk érdemi vitát egy tizenkettedik szankciós csomagról úgy, hogy tulajdonképpen az első tizenegy szankciós csomag hatásairól semmiféle átfogó elemzés nem készült" - hangsúlyozta.
"Hogy még a mai napig nem vagyunk készek, vagyis Brüsszelben és más európai uniós tagországokban nem készek arra, hogy szembenézzenek azzal, hogy milyen károkat is okoztak a szankciók az európai gazdaságnak, és milyen mértékben vallottak kudarcot a célkitűzések" - tette hozzá.
A miniszter aláhúzta, hogy az orosz gazdaságot nem sikerült térdre kényszeríteni, illetve a békéhez sem sikerült közelebb kerülni egyetlen lépéssel sem, márpedig ezek voltak a fő célok. "És ugyanígy nem látjuk lehetőségét érdemi vitának újabb tízmilliárd eurók Ukrajnába utalásáról akkor, amikor az eddigi 80 milliárd euró felhasználásáról semmifajta tájékoztatást, elszámolást az EU és annak tagországai nem kaptak" - mutatott rá.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy óriási volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország járuljon hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra.
"Természetesen ehhez a mai ülésen sem járultam hozzá, hiszen továbbra is tartjuk az álláspontunkat, hogy mindaddig, amíg nem kapjuk meg az ukrán korrupcióellenes ügynökségtől a garanciát arra, hogy nem ismétlődhet meg az, hogy az OTP-t vagy bármely magyar vállalatot koholt vádak alapján a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezik, addig nem tudunk előrelépni a kérdésben" - húzta alá.
"Volt, aki ezt méltatlannak nevezte, volt, aki botránynak, kikeltek ez ellen, de a helyzet az, hogy itt azt kértem az európai uniós kollégáktól, hogy ne vezessék meg a közvéleményt" - jelentette ki.
"Mert ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az európai uniós tagországok, akik úgy döntöttek saját maguk, szuverén módon, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnába, ők ebből a pénzből kapják vissza a leszállított fegyverek árának egy részét" - mutatott rá.
Kiemelte: senki nem akadályoz meg senkit Ukrajna támogatásában, itt csupán arról van most szó, hogy az érintett államok nem kapják vissza a saját döntésük alapján küldött fegyverek árának egy részét.
"De még egyszer mondom, Magyarország nem fog hozzájárulni 1500 millió euró kifizetéséhez, amíg az ukrán korrupcióellenes ügynökség nem ad garanciát arra, hogy soha többé nem tesznek magyar céget, közöttük az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájára koholt, teljességgel igaztalan és sokszor nevetséges vádak alapján" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kitért az ukrán európai uniós tagjelöltség kérdésére is, és úgy vélekedett, hogy az ország még nagyon távol áll a feltételek teljesítésétől, attól, hogy egyáltalán előrelépésről lehessen beszélni.
Hangsúlyozta, hogy az EU által is fontosnak tartott nemzeti kisebbségi jogok terén nemhogy előrelépés nem történt az elmúlt időszakban, de a helyzet további romlása következett be. "Nemrég értesültünk arról, hogy az ukrán oktatási minisztérium körlevelet küldött az iskoláknak egy utasítással arra nézvést, hogy az államnyelvet, az ukránt nem csak az órákon kell használni, hanem a szünetben is, a tanárok és diákok közötti érintkezésben is" - tudatta.
"Tehát nemhogy az ukránok közelebb kerülnének az Európai Unió által elvárt feltételek teljesítéséhez, (.) hanem távolabb kerültek tőle, még rosszabb a helyzet. Ezt mi, magyarok a saját bőrünkön látjuk és tapasztaljuk" - fűzte hozzá.
A miniszter ezért kifejtette, hogy a kormány semmilyen előrehaladást nem tartana indokoltnak Ukrajna esetében. "Arról már nem is beszélve, hogy az Európai Uniónak a békét kellene vinnie az Európai Unión kívülre, és nem a háborút hozni magába az Európai Unióba" - fogalmazott.
"Egész biztosan hatalmas lesz itt is majd a nyomás. Én azt tartom igazán cinikusnak az ukránok részéről, hogy jól láthatóan semmilyen módon nem kívánják megoldani a számunkra fontos kérdéseket (.) Arra számítanak, hogy majd úgyis akkora lesz a nyomás a magyarokon, hogy végül be kell adják a derekukat" - közölte.
"Ezt nagyon szemtelen és cinikus hozzáállásnak tartjuk, semmiképpen sem a korrekt együttműködésre való szándék jeleként lehet ezt értelmezni" - összegzett.
Forrás: MTI
