13 Jun

Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége szervezésében 2022. június 10-én Luxemburgban került megrendezésre a Bel- és Igazságügyi Tanács belügyi napja, amelyen Magyarországot Stelbaczky Tibor nagykövet képviselte.


A Tanácsülésen a miniszterek eszmecserét folytattak a schengeni térség általános helyzetéről, majd általános megközelítést fogadtak el a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex, a  bűnügyi információcseréről szóló irányelv és a Prüm II rendelet kapcsán. A francia elnökség bemutatta a menekültügy és migráció terén elért eredményeket, amely alapján a miniszterek megvitatták a további teendőket. A témák között szerepelt még a terrorizmus és a radikalizáció elleni fellépés, illetve az illetékes nemzeti szervek közötti együttműködés megerősítése, valamint az orosz-ukrán háború következtében a menekültügyi, humanitárius és bűnügyi helyzet kezelése érdekében tett tagállami törekvések áttekintése. A belügyminiszterek munkaebéd keretében eszmecserét folytattak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) tagállamokat támogató szerepének megszilárdításáról.

Stelbaczky Tibor nagykövet hozzászólásában kiemelte, hogy hazánk továbbra is következetesen kiáll a schengeni övezet rendes működése, valamint a szabad mozgás jogának garantálása mellett. A belső határellenőrzéssel járó intézkedéseket csak végső megoldásként, határozott ideig, a szükségesség és arányosság elvének betartása mellett tudjuk elfogadni. Az európai menekültügyi reformnak az illegális migráció megállítását, a menedékjoggal való visszaélések felszámolását, és a külső határok védelmét kell biztosítania. Egy olyan erős rendszer létrehozásában vagyunk érdekeltek, amely kész megbirkózni a folyamatos migrációs nyomással, a hibrid támadásokkal és a hirtelen bekövetkező válsághelyzetekkel. Emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik a háború következtében kialakult válság enyhítésére.  Hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború során kialakult biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait nagymértékben az EU keleti határainál lévő frontországok viselik. Ezért elengedhetetlen olyan további uniós pénzügyi források beazonosítása, amelyek elsősorban az Ukrajnával szomszédos tagállamok támogatására alkalmasak.