22 Feb

Az állandó napirendi pontnak tekinthető versenyképességi állapotfelmérés keretében a Tanács az európai ágazati értékláncok versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatásairól folytatott eszmecserét. A vita során a tagállamok felhívták a figyelmet a valamennyi szakpolitikai terület céljait összehangoló megközelítés és a belső piaci akadályok felszámolásának szükségességére. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár hozzászólásában kiemelte, hogy álláspontunk szerint a belső piac megkönnyíti az uniós vállalatok integrációját az európai és globális értékláncokba. Magyarország esetében kiemelkedő szerepe van a folyamatosan növekvő ipari innovációs értékláncoknak, melyek között húzóerőt egyértelműen az erős járműipari ágazat által vezérelt feldolgozóipar jelenti.

Az európai szemeszter versenyképességi aspektusait értékelve György László egyrészt üdvözölte a téma napirendre vételét, másrészről viszont felszólalt a szemeszterfolyamat kapcsán tapasztalt visszásságok és a Bizottság legújabb törekvései, nevezetesen a kohéziós politikával való kapcsolat további erősítése ellen. Nem fogadjuk el azt, hogy Brüsszelből akarják eldönteni, hazánk 2021 után mire fordítsa a forrásokat. Ezen túlmenően rávilágított, hogy az országajánlások kritikátlan elfogadásával a magyar gazdaság valószínűleg nem érte volna el az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági eredményeit, beleértve a legutóbbi felminősítést is. Az elmúlt évek eredményei alapján jó stratégiát választott a kormány, emiatt is minősítette fel Magyarországot a Standard and Poor’s, hiszen jóval az unió átlaga fölött bővül a magyar gazdaság.

A Bizottság hosszú távú, 2050-ig szóló klímastratégiájával kapcsolatban a miniszterek hangsúlyozták, hogy az uniós ipar továbbra is kulcsszerepet játszhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében a különböző szakpolitikák kiegyensúlyozott és kiszámítható kombinációjának segítségével. György László a kérdéskör kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország támogatja Európát abban, hogy megőrizze vezető szerepét a tisztaenergia-termelésre épülő ipar terén, és abban is, hogy 2050-re 80-100 százalékkal csökkenjen az európai gazdaság széndioxid-kibocsátása. Ehhez elengedhetetlen többek között az is, hogy az európai cégek energiahatékony, gazdaságos és alacsony károsanyag-kibocsátású autókat gyártsanak. Az értelmetlen és elhamarkodott vállalások azonban Európa fenntarthatóságát, európai állampolgárok millióinak megélhetését, százezrek munkahelyét veszélyeztethetik.

A miniszterek vitát folytattak a mesterséges intelligencia (MI) ipari versenyképességre gyakorolt hatásairól is. Ennek során a tagállamok azonosították azokat a területeket, melyeken a legjelentősebb kihívásokat és lehetőségeket várják az MI gyakorlati alkalmazása során. nemzeti stratégiájuk prioritásairól, illetve hogy mely területeken érzékelik a legjelentősebb kihívásokat. György László tájékoztatást adott a hazai MI koalíció megalakulásáról, főbb tevékenységeiről, kiemelve, hogy a koalíció részt vesz az MI stratégiánk kidolgozásában, melynek első lépéseként azonosításra kerültek a leginkább releváns pilot projektek. Összességében a tagállamok egyöntetűen kiálltak az összehangolt európai MI terv végrehajtása mellett.

Részben magyar kezdeményezésre vette az elnökség napirendre az Európai Uniós Törvényszék 2018. decemberi, a dízel gépjárművek nitrogén-oxid kibocsátási határértékeit megállapító rendelet kapcsán hozott ítéletét követő helyzet áttekintését. A miniszterek aggodalmukat fejezték ki a döntés okozta jogi bizonytalanság miatt, és tájékoztatást kértek a Bizottság a következő lépésekre vonatkozó terveit illetően. György László államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket és az alternatív technológiák terjesztését, azonban az autóiparnak, amely az európai gazdaság egyik motorja, megfelelő felkészülési időt kell biztosítani az új szabályozásoknak való megfelelésnek.

A Tanácsülés margóján Magyarország csatlakozott az Európai Blokklánc Partnerséghez. Az aláírási ceremónián György László kiemelte, hogy ez a technológia új üzleti lehetőségeket nyithat, valamint hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közszolgáltatásokat az európai állampolgárok számára.

Az állandó napirendi pontnak tekinthető versenyképességi állapotfelmérés keretében a Tanács az európai ágazati értékláncok versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatásairól folytatott eszmecserét. A vita során a tagállamok felhívták a figyelmet a valamennyi szakpolitikai terület céljait összehangoló megközelítés és a belső piaci akadályok felszámolásának szükségességére. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár hozzászólásában kiemelte, hogy álláspontunk szerint a belső piac megkönnyíti az uniós vállalatok integrációját az európai és globális értékláncokba. Magyarország esetében kiemelkedő szerepe van a folyamatosan növekvő ipari innovációs értékláncoknak, melyek között húzóerőt egyértelműen az erős járműipari ágazat által vezérelt feldolgozóipar jelenti.

Az európai szemeszter versenyképességi aspektusait értékelve György László egyrészt üdvözölte a téma napirendre vételét, másrészről viszont felszólalt a szemeszterfolyamat kapcsán tapasztalt visszásságok és a Bizottság legújabb törekvései, nevezetesen a kohéziós politikával való kapcsolat további erősítése ellen. Nem fogadjuk el azt, hogy Brüsszelből akarják eldönteni, hazánk 2021 után mire fordítsa a forrásokat. Ezen túlmenően rávilágított, hogy az országajánlások kritikátlan elfogadásával a magyar gazdaság valószínűleg nem érte volna el az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági eredményeit, beleértve a legutóbbi felminősítést is. Az elmúlt évek eredményei alapján jó stratégiát választott a kormány, emiatt is minősítette fel Magyarországot a Standard and Poor’s, hiszen jóval az unió átlaga fölött bővül a magyar gazdaság.

A Bizottság hosszú távú, 2050-ig szóló klímastratégiájával kapcsolatban a miniszterek hangsúlyozták, hogy az uniós ipar továbbra is kulcsszerepet játszhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében a különböző szakpolitikák kiegyensúlyozott és kiszámítható kombinációjának segítségével. György László a kérdéskör kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország támogatja Európát abban, hogy megőrizze vezető szerepét a tisztaenergia-termelésre épülő ipar terén, és abban is, hogy 2050-re 80-100 százalékkal csökkenjen az európai gazdaság széndioxid-kibocsátása. Ehhez elengedhetetlen többek között az is, hogy az európai cégek energiahatékony, gazdaságos és alacsony károsanyag-kibocsátású autókat gyártsanak. Az értelmetlen és elhamarkodott vállalások azonban Európa fenntarthatóságát, európai állampolgárok millióinak megélhetését, százezrek munkahelyét veszélyeztethetik.

A miniszterek vitát folytattak a mesterséges intelligencia (MI) ipari versenyképességre gyakorolt hatásairól is. Ennek során a tagállamok azonosították azokat a területeket, melyeken a legjelentősebb kihívásokat és lehetőségeket várják az MI gyakorlati alkalmazása során. nemzeti stratégiájuk prioritásairól, illetve hogy mely területeken érzékelik a legjelentősebb kihívásokat. György László tájékoztatást adott a hazai MI koalíció megalakulásáról, főbb tevékenységeiről, kiemelve, hogy a koalíció részt vesz az MI stratégiánk kidolgozásában, melynek első lépéseként azonosításra kerültek a leginkább releváns pilot projektek. Összességében a tagállamok egyöntetűen kiálltak az összehangolt európai MI terv végrehajtása mellett.

Részben magyar kezdeményezésre vette az elnökség napirendre az Európai Uniós Törvényszék 2018. decemberi, a dízel gépjárművek nitrogén-oxid kibocsátási határértékeit megállapító rendelet kapcsán hozott ítéletét követő helyzet áttekintését. A miniszterek aggodalmukat fejezték ki a döntés okozta jogi bizonytalanság miatt, és tájékoztatást kértek a Bizottság a következő lépésekre vonatkozó terveit illetően. György László államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket és az alternatív technológiák terjesztését, azonban az autóiparnak, amely az európai gazdaság egyik motorja, megfelelő felkészülési időt kell biztosítani az új szabályozásoknak való megfelelésnek.

A Tanácsülés margóján Magyarország csatlakozott az Európai Blokklánc Partnerséghez. Az aláírási ceremónián György László kiemelte, hogy ez a technológia új üzleti lehetőségeket nyithat, valamint hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közszolgáltatásokat az európai állampolgárok számára.