Az agrárminiszterek január 30-i, brüsszeli találkozójuk alkalmával többek között a mezőgazdasági piacok helyzetéről, az Ukrajnából érkező növekvő mezőgazdasági behozatallal összefüggő problémákról, az ipari kibocsátások szabályozásának mezőgazdasági vonatkozásairól és a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírásokról folytattak eszmecserét.
Az agrárpiaci helyzet kapcsán az uniós agrárminiszterek továbbra is a magas energia és input költségek, valamint az egyéb piaci bizonytalanságok okozta kihívásokat emelték ki. Feldman Zsolt államtitkár számos tagállammal összhangban továbbra is kérte mezőgazdasági tartalék felhasználását annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalkozások csökkenteni tudják a példátlan mértékű energiaköltség növekedés hatásait. Emellett öt másik tagállamhoz hasonlóan felhívta a figyelmet az Ukrajnából származó növekvő mezőgazdasági behozatallal összefüggő problémákra is. Emlékeztetett, hogy a háború kitörése után a globális élelmezésbiztonság szempontjából közös vállalás volt, hogy az ukrán gabona szárazföldi úton is szállítható legyen. Ennek érdekében hozta létre az Európai Unió a Szolidaritási Folyosókat, melyek működtetésében Magyarország is aktívan részt vesz. Ennek alapvető célja az Európán kívüli országok ellátásának biztosítása, sajnálatos módon azonban a beérkező termények jelentős része az Ukrajnával határos országok piacain kerül értékesítésre, piaci zavarokat előidézve. A Bizottság is elismerte a problémákat és jelezte, hogy a mezőgazdasági tartalék lehetséges aktiválásakor ezen országok nehézségeit is figyelembe fogja venni.
Az ipari kibocsátások szabályozásának mezőgazdasági vonatkozásai kapcsán a tagállamok a mezőgazdaság versenyképességének megőrzése és a környezeti szempontok közötti helyes egyensúly fontosságát hangsúlyozták. A miniszterek kiemelték, hogy figyelembe kellene venni a tagállami sajátosságokat és az eltérő mezőgazdasági szerkezeteket, elkerülve az adminisztratív és pénzügyi terhek aránytalan növekedését. A tagállamok többsége nem ért egyet azzal, hogy az állattartók nagyobb körére terjednének ki a szabályok, elsősorban az élelmezésbiztonsági kockázatokra és a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági ágazat romló jövedelmezőségére hivatkozva.
Húsz tagállam minisztere kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására. Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére. Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biológiai sokféleség, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket.
Emellett az agrárminiszterek többsége sürgette az állatok szállítás közbeni védelmét szolgáló előírások ésszerű szigorítását.
