Az előző, 2013-ban végzett hasonló felmérés adataihoz képest Magyarország eredményei jelentősen javultak szinte valamennyi, a felméréssel érintett kérdés vonatkozásában, és a magyar eredmények az esetek többségében még az uniós átlagnál is jobbak.
Az Európai Bizottság a korrupció elleni világnap alkalmából 2015. december 9-én hozta nyilvánosságra az üzleti vállalkozások korrupcióérzékeléséről szóló Eurobarometer-felmérés friss eredményeit. A felmérés hat kulcsfontosságú üzleti szektor vállalkozásainak az észleléseire és tapasztalataira alapulóan kívánta feltérképezni a korrupció szintjét az Európai Unió tagállamaiban. A felmérés egyebek mellett kiterjedt arra, hogy milyen problémákkal szembesülnek a vállalkozások az üzleti tevékenységeik során, mennyire gyakori a korrupció, milyen gyakorlatok vezetnek korrupcióhoz, milyenek a közbeszerzési és a nyilvános pályázati eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok, valamint hogy miként vélekednek a vállalkozások arról, ahogyan a korrupciót kezelik az országukban. A felmérést 2015. szeptember 21-e és október 9-e között végezték, a 28 EU-tagállamban összesen mintegy 8000 üzleti vállalkozás megkérdezésével.
Ami az általános üzleti környezetet illeti, a 2015-ben megkérdezett európai vállalkozásoknak magasabb volt az éves forgalma és általában jobb helyzetben voltak, mint a 2013-ban megkérdezettek. Az egyes országokra vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a forgalom növekedéséről számoltak be (23 százalékpontos emelkedés, az EU-ban a második legnagyobb). Mindemellett a felmérés szerint a magyar vállalkozások 2013-hoz képest kevésbé gondolják úgy, hogy Magyarországon problémát jelentenek az üzleti tevékenységeik során az alábbi tényezők: az adómérték, a gyorsan változó jogszabályi és szakpolitikai környezet, a közigazgatási eljárások bonyolultsága, a követelések behajtására irányuló eljárási eszközök hiánya, a munkajogi korlátozások, a hitelekhez való hozzáférés, az infrastruktúra elégtelensége, a kegyrendszer és nepotizmus, a korrupció.
Noha az esetek többségében az általános uniós trendek is pozitívak, figyelemre méltó, hogy amíg uniós szinten a két évvel ezelőttiekhez képest a változások csak kis mértékűek, addig a magyar eredmények az uniós átlagokat messze meghaladó mértékű, jelentős javulást mutatnak. Mindemellett pedig a magyar vállalkozások az összesített adatok szerint is elégedettebbek (vagy egyes esetekben legalábbis nem kevésbé elégedettek) a fent említett tényezőkkel, mint az uniós átlag. Például kimagasló mértékben, 18 százalékponttal csökkent azoknak a magyar vállalkozásoknak az aránya, amelyek azt gondolják, hogy a gyorsan változó jogszabályi és szakpolitikai környezet Magyarországon problémát jelent, és noha az összesített arány (64%) még így is viszonylag magas, ez pontosan az EU-átlagnak megfelelő. Említésre méltó továbbá, hogy a magyar vállalkozások szerint sokkal kevésbé probléma Magyarországon a kegyrendszer és a nepotizmus, mint két éve (15 százalékpontos csökkenés, 36%-os összesített arány), miközben az EU átlaga még enyhén emelkedett is (1 százalékpontos növekedés, 42%-os összesített arány). A 2013-as eredményekhez képest szintén jelentősen csökkent azoknak a magyar vállalkozásoknak az aránya, amelyek szerint általában a korrupció problémát jelent az üzlet tevékenységükben (18 százalékpontos csökkenés), és az összesített arányszám tekintetében is nagyjából egyezik a magyar adat az EU átlagával (Magyarországon 41%-ban probléma, EU-tagállamok átlaga 40%).
A korrupció szintjét érintő általános benyomást illetően arra a kérdésre, hogy mennyire tartják elterjedtnek az országban a korrupciót, a magyar vállalkozások nagy arányban válaszolták azt, hogy elterjedtnek gondolják (81%). Mindazonáltal ez az eredmény is jelentős, 10 százalékpontos javulást jelent az előző, 2013-as felmérés eredményeihez képest, és az EU-tagállamoknak majdnem a fele rosszabb eredménnyel rendelkezik, mint Magyarország Uniós szintű átlagban 5 százalékponttal csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek azt gondolják, hogy a politikai szféra országos szintű képviselői, illetve a vezető beosztású tisztviselők között elterjedt a vesztegetés, illetve a személyes előnyszerzés céljából történő hatalommal való visszaélés. Ez a csökkenés ugyanakkor még nagyobb (14 százalékpontos), egyebek mellett, a magyar cégek körében, és az összesített magyar eredmény is jobb az EU átlagánál. Az uniós tagállamok 68%-os átlagához képest a magyar vállalkozások csak 60%-ban tartják elterjedtnek ezeket a jelenségeket.
Érdemes kiemelni azt is, hogy Magyarországon 10 százalékponttal csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek azt állítják, hogy korrupció miatt nem nyertek valamely közbeszerzési eljárásban vagy nyilvános pályázaton az elmúlt három évben, és összességében is csak 27% az ezen a véleményen lévő magyar vállalkozások aránya, miközben az uniós átlag 34%. Emellett a magyar vállalatok 42%-a véli úgy, hogy országos és helyi szinten elterjedt a közbeszerzés területén a korrupció, miközben az uniós tagállamok átlaga ennél lényegesen magasabb, az országos szintű közbeszerzések esetében 53%, a helyi vagy regionális szintűeknél 58%.
A magyar eredmények 2013-hoz képest szintén javultak abban a tekintetben is, hogy mennyire tartják átláthatónak és megfelelően ellenőrizettnek a vállalkozások a politikai pártok támogatását (4 százalékpontos emelkedés).
A teljes jelentés, illetve annak összefoglalója elérhető (angol nyelven) az alábbi linkről:
