Az első napirendi pontban a miniszterek megvitatták a 2018-as Európai Szemeszter keretein belül az Európai Unió gazdaságának digitalizálását érintő kérdéseket. A tagállamok rávilágítottak a strukturálisreform-törekvések fontosságára, amelyek mind európai, mind nemzeti szinten nélkülözhetetlenek a digitális átalakulás valamennyi előnyének kiaknázásához.
A tagállamok mélyreható vitát folytattak az európai ipar jövőjéről, továbbá az európai iparpolitikai stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket fogadtak el. A következtetések sürgetik egy hosszútávú európai iparpolitikai stratégia elfogadását, amely hozzájárulna az innováció és a versenyképesség növeléséhez Európában. Ehhez kapcsolódóan Lepsényi István államtitkár úr elmondta, hogy határozott meggyőződésünk, hogy a gyártás továbbra is fontos szerepet fog játszani a világgazdaság jövőjében, meg kell őriznünk Európa termelési kapacitását, függetlenül a jövőbeli globális gazdasági rendtől. Elmondta, hogy most a nemzeti prioritások kidolgozásán dolgozhatunk a regionális és európai platformokon, mint amilyen az Ipar 4.0-n belüli együttműködés elmélyítése is.
Az egységes belső piac jövőjéről folytatott vitában a tagállamok kiemelték, hogy az egységes piac kétségtelenül Európa egyik legnagyobb vívmánya, és a létrehozás 25. évfordulója lehetőséget ad egyrészt a múlt eredményeire való visszatekintésre, de annak számbavételére is, hogy még milyen feladatok állnak előttünk az elkövetkezendő 25 évben. Lepsényi István államtitkár úr a tisztességes és kiegyensúlyozott egységes belső piac jelentőségét hangsúlyozta, amely figyelembe veszi a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a belső piac zavartalan működésének alapelvét, továbbá alkalmas az Európai Unió globális versenyképességének fokozására.
A Tanács állandó napirendi pontjának tekinthető versenyképességi állapotfelmérés ez alkalommal a szolgáltatási szektor versenyképességére koncentrált, különös tekintettel a kiskereskedelmi szektorban alkalmazott megszorító szabályozások eredményeként jelentkező költségekre.
