2019. március 5-én került sor a román elnökség alatt a Környezetvédelmi Miniszterek első Tanácsülésére Brüsszelben.
A Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek politikai vitát folytattak az EU hosszú távú kibocsátás-csökkentési stratégiájáról szóló Bizottsági közleményről. A politikai vita része annak a vitasorozatnak, amely elősegíti az unió alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságának megteremtését célzó 2050-es stratégia kialakítását. A vitában a miniszterek az átállásból eredő kihívásokról, lehetőségekről, és azokhoz szükséges pénzügyi és politikai eszközökről cseréltek véleményt. A tagállamok egyetértettek azzal, hogy szükség van hosszú távú stratégia kidolgozására az unió kibocsátásainak csökkentése érdekében. A miniszterek üdvözölték a holisztikus megközelítést és a széles vitát a Tanácsban. Több tagállam szerint a klímasemleges gazdaságot 2050-re meg kell teremteni. Ezek a tagállamok az Európai Bizottság által javasolt legambiciózusabb kibocsátás-csökkentést célzó forgatókönyveket preferálják. Többen utaltak a 2019. szeptemberi ENSZ klíma csúcsra, ahol az EU-nak vezető szerepet kell mutatnia. Néhány tagállam kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan forgatókönyvet is, amelyben a megújuló energia aránya 100%-os lesz az EU-ban 2050-re. Egyes miniszterek arra hívták fel a figyelmet, hogy a megfelelő intézkedések megtételének hiánya sokkal magasabb költségekhez vezet. A V4 tagállamok és Bulgária hangsúlyozták, hogy egyelőre részletes és alapos vitára van szükség, mert a jövőbeli stratégiának jelentős hatása lesz a gazdaságra és társadalomra. Ebben az összefüggésben, sok miniszter hangsúlyozta, hogy fontos a társadalmi és gazdasági hatások elemzése különösen tagállami szinten. Több tagállam felhívta a figyelmet a globális fellépés fontosságára.
Magyarország üdvözölte, hogy elindult a vita az EU 2050-es stratégiájáról. Stelbaczky Tibor Coreper I. nagykövet hangsúlyozta, hogy alapos, részletes, széleskörű vitára van szükség, az állam- és kormányfők bevonásával. Aláhúzta, hogy az unió stratégiájáról csak a részletes viták lefolytatását követően 2020-ban lenne megfelelő dönteni az Európai Tanács szintjén. A 2030-as klíma és energiakeretben meghatározott célokat figyelembe vevő, azt tiszteletben tartó pályák mentén szükséges megállapodni egy olyan szakpolitikai mixben, stratégiai intézkedések halmazában, amelyek mentén elérhető 2050-re a kívánt eredményt. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a hosszú távú stratégiát olyan módon kell meghatározni, amely politikailag, gazdaságilag és társadalmilag is elfogadható. Kiemelt jelentősége lesz az átmenetben az energiafelhasználás mérséklésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló beruházásoknak, a megújuló energiaforrások elterjesztésének, a széndioxid-mentes közlekedésre történő átállásnak, és az alternatív, új technológiák ösztönzésének. Ezek Magyarország számára jelenleg is prioritást élveznek.
A miniszterek elfogadták az ivóvíz-irányelv korszerűsítésével kapcsolatos tanácsi álláspontot[1], így a Tanács készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az EP-vel.. Rácz András környezetvédelmi államtitkár üdvözölte az általános megközelítést, amely olyan jogszabály megalkotásához vezet, amely a tagállamok számára végrehajtható és a következő évtizedekre is megfelelő szabályozási keretet biztosít ahhoz, hogy az ivóvízbe vetett bizalom a lakosság részéről. Az elfogadott tanácsi álláspont szigorúbb szabályokat állapít meg a csapvíz minőségére vonatkozóan, továbbá elősegíti a tiszta ivóvízhez való hozzáférés biztosítását, különös tekintettel a sérülékeny és marginalizált társadalmi csoportokra. Az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó tanácsi álláspont minimum higiéniai követelményeket meghatározó új szabályozási keretet vezet be az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra, mint például a csövekre. A cél az, hogy az említett anyagok minőségét javítsuk az emberi egészség védelme és a nem kívánatos szennyeződések elkerülése érdekében.
A Miniszterek eszmecserét folytattak az Európai Szemeszter zöldítése kérdésében is. Rácz András környezetvédelmi államtitkár egyetértett azzal, hogy a környezetvédelmi érdeket figyelembe kell venni más szakpolitikák esetében. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Szemeszternek meg kellene maradnia a gazdasági kormányzás eszközének.
Ezen túlmenően, a Tanács irányadó vitát folytatott a hormonháztartást zavaró anyagok kérdéséről. A miniszterek eszmét cseréltek arról, milyen megközelítést célszerű alkalmazni a hormonháztartást zavaró anyagokra vonatkozó koherens uniós keret kialakítása érdekében. Kiemelték, hogy a lakosság egyre nagyobb aggodalommal viseltet az endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal szemben, mivel ezek a környezetre gyakorolt hatásuk mellett emberi egészséget érintő egyes problémákkal is összefüggésbe hozhatók.
Az egyebek napirendi pontok alatt a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a tengeri hajózás kibocsátásainak nyomon követési és jelentési követelményekeinek módosításáról a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben elfogadott szabályokkal összhangban. A Bizottság felhívta a tagállamok figyelmét a fluortartalmú üvegházhatású gázok (f-gázok) kereskedelme kapcsán az illegális import kockázatára, és annak negatív következményeire. Az f-gázok kivezetéséről szóló uniós jogszabály erősebb betartatásának szükségességét hangsúlyozta. A belga delegáció tájékoztatta a minisztereket arról a javaslatáról, amely a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatású-gázok kibocsátásának beárazása, lehetséges megadóztatására irányul. Belgium felkérte az elnökséget, hogy a júniusi Környezetvédelmi Tanácson szervezzen vitát erről a témáról. A francia, spanyol és luxemburgi delegáció javaslatot tett az EU által kötendő szabadkereskedelmi egyezmények és a Párizsi Megállapodás közötti összhang erősítésére.
A spanyol delegáció tájékoztatást adott a vidéki területek elnéptelenedése elleni harc a környezetvédelmi szakpolitikákkal való összefüggéséről. Rácz András környezetvédelmi államtitkár tájékoztatta a minisztereket a Magyar Kormány által a családok védelme érdekében elindított intézkedés csomagról, amelynek egyik célja a vidéken élő családok támogatása.
Az olasz delegáció tájékoztatást adott a földközi tengeri és parti környezet védelmével kapcsolatos Barcelonai Egyezmény decemberi ülése előkészítésének állásáról.
Az elnökség és a Bizottság tájékoztatást adott a közelmúltban tartott az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) részes felei találkozójának üléséről (Genf, 2019. február 5–7.).
Az ebéd keretében a miniszteretek egyeztetést folytattak a Globális Környezetvédelmi Egyezményről.
[1] általános megközelítés
